Idei első bejegyzésem az utolsó is a blogon. Bár lenne még témám bőven Belaruszról, úgy érzem ami ténylegesen is az útibeszámolóhoz kapcsolódik (felkészülés, beszámoló, képek), azt nagyjából kimerítettem, bármi más már nem szorosan ide tartozna - így nincs más hátra, mint egy rövid összefoglalóval búcsúzni.

Az eredeti célom az élmények megosztása mellett az is volt, hogy segítséget adjak az utazáshoz, ha esetleg más is rászánja magát, illetve hogy saját tapasztalataim alapján a kinti helyzetről is első kézből számolhassak be. Lehet, hogy az első pár poszt nem volt teljesen konzekvens, és nem tematikus sorrendben, hanem inkább úgy mutatta be a dolgokat, ahogy a gondolataimban egymás után felmerültek. Mégis, akit tényleg foglalkoztat a téma, és végigolvassa az egészet, az - reményeim szerint - megtalál mindent ami ezt a blogot egy jó kiinduló ponttá teheti. 

Egy kirándulás lezárásaként illene összefoglalni is az élményeket, az összbenyomásomat, ám én a részletes leírás után már feleslegesnek érzem újabb barokkos körmondatokban dícsérni a látottakat. Inkább turisztikai szemszögből mondanék annyit, hogy aki eddig hezitált, vagy szeretett volna, de nem mert nekivágni, az - az általam átéltek alapján, garanciát nem vállalok! :) - szerintem nyugodtan megteheti. Így visszagondolva Belaruszban utazgatni semmivel nem volt másabb, mint a vele szomszédos EU-tagországokban - a teljes kintlétünk alatt nem ért semmilyen atrocitás, vagy negatív élmény, egyszer sem éreztük magunkat veszélyben, vagy kellemetlen helyzetben, a hétköznapi élet ugyanolyan, mint bárhol máshol. És bár csak rövid időre mentünk, és amúgy sem szociológiai-tanulmány/politikai-elemzés céljából, abban már biztos vagyok, hogy az országot elítélő amerikai és EU-nyilatkozatok, és a hozzá kapcsolódó diskurzus bizonyosan túlzó, a kettős mércéről, és a pozitívumok kifelejtéséről már nem is beszélve.

Hogy mondjak kontra is valamit, a meghívólevél-vízum, stb. huzavona bár izgalmas kaland volt, azért mégiscsak megnehezíti az utazást. Szerintem már csak egy felesleges óvatoskodásról van szó, ami - most hogy nem rég eltörölték az EU Belarusszal szembeni szankcióit - remélhetőleg újra enyhülni fog - a turizmusnak biztos nem tenne rosszat, ha nem kéne mindent ennyire előre, ilyen pontosan megtervezni, azaz ha az egyéni utazóknak is teret engednének (csoportos túrák már régóta működnek, és állítólag elég jók, ám ez érthetően nem mindenkinek fekszik - nekem is inkább az egyéni szervezés válik be :). 
Kint pedig még nem igen készültek fel a nyugati látogatókra - a múzeumokban nincsenek angol nyelvű feliratok, angolul szinte senki, németül kevesen beszélnek tapasztalatom szerint - szerencsére a nyelvtudás hiányát kedvességgel és segítőkészséggek pótolják, így mégiscsak jól el lehet boldogulni mindenhol. Persze kérdés, hogy minek is legyenek felkészülve, ha úgysincsenek nagyon orosz nyelvterületen kívülről utazók, ám ez már egy tipikus 'tyúk vagy a tojás' probléma :)

Remélem azokat is sikerült meggyőznöm, akik attól félnek, hogy esetleg nincs igazán érdekes látnivaló itt - nem érdemes bedőlni a félmondatos "útibeszámolóknak", amik szerint Belarusz egy panelrengeteg, és hogy a városok csak a Lenin-szobraikban különböznek. Ha esetleg még sem volt elég hatásos, álljon itt végezetül a kihagyott látnivalók listája, azaz amiket még szívesen megnéztünk volna, ám a 8 napos kintlétbe sem sikerült belesűríteni:

- nagyvárosok: Grodno, Gomel, Mogilev, Orsha
- kisebb települések érdekes látnivalókkal: Zaslavl, Novogrudok, Dzerzhinsk, Vetka, Turau
- kimaradt városi látnivalók: 
Minszk - Szépművészeti múzeum, Első belarusz pártkongresszus múzeum, állatkert, botanikus kert, óriáskerék, stb.
Breszt: Történeti múzeum, Művészeti múzeum, pályaudvar
Vitebszk: Világháborús múzeum
- egyéb látnivalók: Dudutki, Raubichy, Ozyerto és Strotchitsy skanzenek, Sztálin-vonal erődrendszere, Minszki-tó fürdőhely, Гара Дзяржынская - az ország legmagasabb pontja, Minszk környéki síparadicsomok (tényleg vannak!!!), Braslav, Pripiaty és Byelovezhaskaya nemzeti parkok

Mostmár nincs más hátra, mint tényleg elbúcsúzni, ha bárkinek bármilyen praktikus kérdése lenne, nyugodtan keressen emailben (monakos@t-online.hu), vagy a kommentek között is szívesen válaszolok! BUÉK!

(A két fénykép forrása: president.gov.by)